Hogy akadtam rá?
Cassandra Clare az egyik kedvenc íróm, így már hónapokkal a megjelenés előtt tűkön ültem, hogy megkaparinthassam.
4/5
Miért?
Kb fél órája befelyeztem az olvasását és az volt az érzésem, hogy most ki fogok ugrani az ablakon.
Ez mi a f"sz? Elnézést a kifelyezésért. De akkor is!
Cassandra Clare gyönyörűen tud írni. Annyira szeretem a könyveit, és szerintem mások is, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell átdolgoznia őket, mert mindenki amúgy is megveszi. Ezt nem hiszem el!
Amikor befelyeztem az előző rész úgy éreztem, hogy nem tudok várni arra, hogy ez megjelenjen, de most úgy érzem inkább vártam voltna még öt évet, csak ne lett volna ennyire gagyi.
Igen. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de ez nagyon gagyi!
Az előző részben, amikor Clare Willről írt, mindig én is elpirultam, és mindig éreztem a pillangókat a gyomromban, mintha én lennék Tessa, de ebben a könyvben ebből semmi nincs. Le akarja írni, hogy Tessa szenved Will miatt, de semmit nem fogunk fel belőle, a legutolsó 100 oldalig, mert egyszerűen nem látunk bele a fejébe. Csak úgy vannak, és Tessa néha elejt egy pár mondatot arra utalva, hogy ez így szar neki, de amúgy semmi. És hát ott van Jem. Sajnálom azt is, hogy ezt fogom mondani, de én rühellem. Ahol Will sexy, titokzatos és van benne valami sötét, úgy tesz mintha semmi sem érdekelné, pedig legbelül hatalmas szíve van, ott Jem egy nyitott könyv. Nekem unalmas, és irritálóan egyszerű.Szerintem Clare valami Jace megfelelőjeként akarta fölállítani, vagy nem tudom, ugye az ezüst fiú meg minden, de nekem leginkább olyan, mint Simon. És, hogy Tessa ezzel jöjjön össze??? WTF??? Az utolsó 100 oldal meg! Hát! Tessa ugye az egész könyvben arról álmodozik, hogy Will azt mondja neki, hogy szereti ( amit mi tudunk ugye, mármint, hogy szereti, és ez megint csak egy nagy hiba-› semmi izgalom ) és itt Jemmel smárol ott Willel és minden éjszaka mással akar lenni ( és van is ) és egy kurva nagy kavalkád az egész. Fogalmunk sincs, hogy akkor most mit is akar igazán, mert ugye mindig le van írva, hogy amikor Will ránéz akkor minden megszűnik..., de vannak benne ilyen részek, hogy győzködi magát, hogy szereti Jamet és utána amikor Jam hozzáér akkor is beleborzong. Akkor most mi van? Nekem ez a Jam szerelmi szál ez valahogy annyira lapos. Olyanok, mint valami gagyi Hollywood-i filmben lévő nyugdíjas házaspár és a nagypapának szívgonjai vannak. ( ez Jam haldoklására utalt ) Az a lényeg, hogy nekem végig az volt egyértelmű, hogy Tessa Will-t szereti, és hogy vele fog maradni, de aztán Jam megkéri a kezét és IGENT MOND! ez volt az amikor azt hittem, hogy egy tollat fogok keresztülállítani a szemgolyómon. Ez nem lehet igaz! Most komolyan? és akkor még mindig reménykedünk, hogy majd Will jön és mindent rendbe tesz, erre Tessa őt is visszautasítja, mondván, hogy Jamet szereti. OMG! nagyon remélem, hogy Jam kurvára meghal a következő részben és Willel jön össze, vagy megvan, hogy mivel fogok fűteni jövő télen. Hihhetetlen!
Ez volt az ami legjobban felidegesített. A kisebb bakik, mint például az, hogy megtudjuk, hogy mi van Willel azonnal nem voltak annyira komoly problémák, de jobb lett volna ha nincsenek. Willel az a probléma, hogy egy elcseszett embernek tűnik eredetileg, de látjuk, hogy van szíve. És a probléma okának nem kéne ennyire egyszerűnek lennie. Kiderül ugyanis, hogy Willt megátkozta egy démon. Mindenki aki szereti meg fog halni. Végig keresi a démont és ebben segít neki Magnus. Erre egyszercsak szembe jön vele az utcán. aha nagyon valószerű. Aztán megidézik vagy mi és megmondja neki, hogy soha nem is volt megátkozva és Tádádádááá Willt mintha kicsrélték volna. Will tipikusan olyan karakter, aki mindenkivel bunkó és úgytűnik senkit sem szeret, egy komolyabb katasztrófa miatt ami korábban történt. De az, hogy most ez meg van oldva ez azt fogja jelenteni, hogy vége van annak, amit pl én legjobban szerettem benne. szerintem ez nagyon nem jó, mert egy ilyenfajta csavar teljesen megváltoztatja a karakter személyiségét, és ez általában nem szokott népszerű lenni. Nekem az első könyv Willje sokkal jobban tetszett.
A harmadik dolog a Magister. Ngaoyn jó ötletnek tartom, hogy egy szipla ember legyen a főgonosz, és, hogy egy óraszerkezetű hadsereggel próbálja legyilkolni az összes árnyvadászt. Eddig nagyon jó, de nekem az egész kiszámítottnak tűnt. Végig Mortmaint keresik ( Magister másik neve ) és valahogy mindig ott van valami nyom ahol ők keresik. Ez a való életben nem így van, és tudom, hogy sokkal rosszabb lenne, ha mindig keresnének, de sosem találnának semmit, de szerintem jobb lenne, ha mondjuk valaki rájönne mindig a titok nyitjára ahelyett, higy mindig kitalálnák, hogy akkor most a könyvtárban fogok keresni és ott van a nyom. Ez így nekem tűl egyszerű.
Végül az egészről:
Nagyon vonatott volt. Nekem egy kicsit Lauren Kate Fallen-jét idézte, a mindig pont úgy történik minden feelinggel. Nem rossz könyv, de Cassandra Claretől sokkal többet vártam. Nagyon remélem, hogy a következő részben előrukkol valamivel, és legalább olyan jó lesz mint az első.
