Az egyik barátom folyamatosan azt hajtogatta, hogy ez a könyv kihagyhatatlan, és, hogy el kell olvasnom, úgyhogy végül elmentem, és megvettem, bár be kell vallanom töredelmesen, hogy amikor elolvastam a fülszöveget kissé megijedtem, de aztán kiderült, hogy alaptalan volt:))))
6/5
Miért?
A jó multkorában megkérdeztek, hogy miért szeretem ezt a könyvet, és én néztem egyet, aztán elkezdett belőlem dölni a szó, és nem bírtam abbahagyni, mert amikor befelyeztem az egyik okot, mindig eszembe jutott egy másik is, a hallgatóságom szerencsétlenségére. Nos hát az első és legfontosabb, az az, hogy Clare olyan jól dolgozza ki a karaktereket, hogy nem viccelek, kb beleszerettem Jacebe:D és mindenki annyira hatásos, senki sem olyan, hogy na akkor ő most azért van beleírva a könyvbe, hogy ezt meg ezt meg lehessen valósítani. Nem! Clarenél a gonoszoknak is megvan a maguk motivációja, és nem csak azért vannak, hogy lehessen mit ecsetelni 500 oldalon át, és, hogy a jóknak legyen egy ellensége.
A másik fontos dolog, a csavarok. Hogy sosem tudod, hogy most mi fog következni, nem érzed úgy, hogy na akkor most ez meg ez meghal és akkor végre lemehetek kajálni, mert vége van a fejezetnek. A könyv végén, amikor kiderült, hogy Clary meg Jace tesók, én lehidaltam a meglepetéstől, és a szerelmi száluk, vagy hogyan mondjam:D annyira jól ki volt dolgozva, hogy azt mondtam, hogy engem nem érdekel, hogy testvérek, jöjjenek össze és kész! vérfertőzés forever!:D És amúgy először azt hittem, hogy csak én vagyok valami beteg gondolkodású idióta vagy nem tudom, de utána olvastam fan ficeket és azok között is volt egy csomó olyan, amiben az volt, hogy megmondják, hogy nem érdekli őket, hogy testvérek, és összejönnek. Lám lám Clare még ezt is el tudja érni!:D:D:D
Harmadik legfontosabb dolog a katarziss!!! Nekem ez nagyon fontos, de komolyan. Ha nem tudok azonosulni egy főhőssel, mert nem értem a motivációját, vagy csak szimplán nem értek egyet azzal amit csinál, akkor nálam egy könyv már nagyon sokat veszít a varázsából. Legjobban azt utálom, amikor egy főhős lemond mindenről, mert hogy ő nem jó semmire mert ügyetlen meg minden és, hogy a fiú akit szeret annyival jobb nála. Ez az amitől a falra tudok mászni. Clary legalább küzdd, és nem is ügyetlen, sőt a végén kiderül, hogy még különleges képessége is van.:)
Najó végül a legfontosabb dolog szerintem az, hogy a dolgoknak van mondanivalója. A nagymamám irodalomtanár és belém is örökítette azt a bizonyos látásmódot, hogy mindennek keresem az átvitt értelmét, az okot, hogy az miért van ott, ami más, mint, hogy csak ezek a szavak jutottak eszébe az írónak, amelyek ezt a mondatot formálják, amelyekből végül lesz a könyv. hú de fennkölt lett. Na mind egy :D Amit mondani próbálok, az az, hogy Clarenél még sosem éreztem az ok hiányát. Sosem éreztem azt, hogy na akkor ez a rész teljesen kihagyható lett volna, mert persze mindig vanak ilyen momentumok minden könyvben, de sajnos nagyon sok olyan könyv van aminek a nagy részét nem tudom hova tenni, mert nem jelent semmit. Nem azt mondom, hogy a Csontváros megváltoztatja az emberek életét, csak azt, hogy valami olyat ad a kezükbe, amit tovább lehet gondolni. Mondjuk én csak magamból indulok ki. Nekem mindig tele a fejem mindenfélével, nem bírok ki egy pillanatot anélkül, hogy gondolkodnék, és nagyon gyakran ilyeneken agyalok, hogy akkor ez meg ez hogyan folytatódhat, meg, hogy egyes mozzaatai a cselektméynnek hogy tűnhetnek fel az én életemben:)) na és ezt Clare regényeivel nagyon jól meg lehet tenni:)))
Általában az egészről:
El kell olvasni!!!! Komolyan mondom!!! Nagyon jó, nagyon érdekes, és nagyon jó alapanyag a gondolkodásnak!!!!:D:D:D:D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése