A barátaim mind arról beszéltek, hogy meg akarják venni ezt a könyvet, mert állítólag nagyon jó, én meg megtaláltam, és megvettem. Aztán el is felejtettem egy pár hónapra annyi kötelezőm volt, de amikor megint a kezembe vettem nem bírtam letenni többet!:)))
6/5
Miért?
Szögezzük le az elején, hogy ez a könyv zseniális. Ennél jobbat még nem olvastam. Most meg fog botránkozni egy pár ember, de azt kell, hogy mondjam, hogy simán veri a Twilightot, és a Végzet ereklyéit is. Bár szép a borítója, de leginkább olyan, mintha valami elátkozott emberről szólna, aki valami kisértetkastélyban flangál fel alá. Nekem legalábbis ez volt az első benyomásom róla, ezért is nem siettem anniyra, hogy elolvassam. De EZT A KÖNYVET EL KELL ismétlem EL KELL OLVASNI!!!!!!!!!!!!!
Najó a story:
Két szálon fut. az egyik egy 98 éves nő visszaemlékezése 1999-ből, aki bűnösnek érzi magát valamiért, amiről fogalmunk sincsen, hogy micsoda. Amikor elkezdődik a könyv, annyit tudunk, hogy 1924. nyarán Robbie Hunter, egy költő öngyilkos lett a Rivertoni udvarház parkjában, egy bál alatt, és az egyetlen még életben lévő szemtanúja az esetnek Grace Bradley volt, aki a 98 éves nő. Egy ideig csak arról ír, hogy Grace mit érez, és, hogy milyen volt az élete, aztán jön egy fiatal rendező, aki filmre akarja venni Robbie öngyilkosságának történetét. És Grace azonnal rájön, hogy Ursula ( a rendező ) is csak annyit tud, mint mindenki más rajta kívül, ezért eldönt, hogy magnóra mondja a történetet, és elküldi az unokájának, aki magát okolja a felesége haláláért, ezért össze-vissza utazik a világban, és Grace nem tudja, hogy hol van.
Amikor elkezdi mesélni a történetet, hirtelen visszamegyünk 1914-'15 körülre, és megismerjük a Rivertoni udvarházat. Így, ahogy én mesélem talán unalmasnak hangzik, mert én nem vagyok olyan tehetséges, mint Morton. De úgy csodálatos. Jajj még most is libabőrös leszek tőle.:))))))) najó szóval az a lényeg, hogy Grace 14 éves és akkor kerül Rivertonba szolgálónak. a Rivertoni család magas nemesi ranggal rendelkezik, sok emberből áll akik közül talán négy olyan van, vagy öt akiket érdemes megemlíteni. az első Mr. Frederick, későbbi Lord Ashbury. A második Mrs. Penelope Hartford, aki Mr. Frederick felesége, és az ő három gyerekük, David, Hannah és Emmeline. Penelope belehalt Emmeline születésébe, Mr. Frederick pedig, 1900-1901 körül beleszeretett egy szolgálóba, aki történetesen Grace anyja volt, így szép lassan elkezdjük sejteni, hogy talán Mr. Frederick lehet Grace apja, ami be is igazolódik. Aztán David, Hannah és Emmeline. Nagyon jó testvérek, ennek leginkább a történet végén van jelentősége, de ne szaladjunk annyira előre. Amikor Grace elkezdi mesélni a Rivertonban történteket, David 16, Hannah 14 és Emmeline 10 éves és folyamatosan a Játékot játszák, amelyet ők találtak ki és szigorú szabályai vannak, a legfontosabb az, hogy csak hárman játszhatják. Ezért is olyan mérgesek Davidre, amikor hazahozza Robbie Huntert a következő évben télen, és így nem tudnak játszani. Karácsony után Robbie és David bevonulnak katonának, ugyanis folyik az első világháború. Ebben a háborúban a család nagy része, köztük David is meghal. Na itt kaptam az első sírógörcsöt. Olyan szépen leírja, hogy Hannah mennyire szerette a bátyját, és ez mennyire fájt neki. A legmeghatóbb rész talán az volt, amikor Hannah elmegy és elássa a Játékot, de egy kis könyvet, ( ezekből áll a Játék ) David kedvencét kiveszi a dobozból és bezárja a medálljába.
A háborúban annyian meghalnak a családból, hogy Mr. Frederick örökli a Rivertoni udvarházat, de mivel neki meghalt az egyetlen fia, és nem házasodott újra, Hannah-t kell minél hamarabb férjhez adni. És itt jön a képbe Teddy Luxton. Amerikai bankárok a szüleivel, akik a háború után gazdagodtak meg, és vettek maguknak nemesi címeket Angliában. Szóval Teddy és Hannah összeházaasodnak, és Londonba költöznek, Hannah viszont, hogy ne legyen teljesen egyedül és valakit magával vigyen, komornának magához veszi Gracet. Időközben meghal Lord Ashbury, Emmelinenek Hannah lesz a gyámaja így hozzájuk költözik és elkezd teljesen lezülleni.
És végre valahára színre lép Robbie Hunter. Először azzal az indokkal jön, hogy visszaadja Hannahnak a könyvet a Játékból amit Davidnek adott kabalaként, amikor ment a háborúba, aztán egyre gyakrabban járkál Hannah-hoz, folyton beszélgetnek, és egymásba szeretnek. Végül ezt Teddy is észreveszi, ezért kitiltja Robbiet a házból, aki ezért elkezd udvarolni Emmelinenek, hogy míg Emmeline készülődik találkozhasson Hannahval. Végül nem bírják tovább, és Hannah elkezd Robbiehoz járkálni. Ezt is annyira szépen leírja... Jajj!!!! Végül Teddy nővére rájön, hogy Hannahnak viszonya van, és megfenyegeti, hogyha nem hagyják abba, akkor megöleti Robbiet. Kedves nem? Szóval véget vetnek neki, és innentől jön a teljes depresszió! Innentől kezdve az utolsó felyezetig végig sírtam. Teddy és Hannah visszaköltözik Rivertonba, és ugye a könyv elején bevág egy újságcikket, hogy Robbie öngyilkos lett. Ezt itt csak megemlíti, és azonnal leírja, hogy mi történt utána Hannah-val. Hogy Robbie meghalt, és, hogy aztán Hannah terhes lett ( Robbie gyerekével ) és végül az orvosok azt mondták, hogy a szülésbe halt bele, de ( ezt is gyönyörűen írja le ) Grace szerint már hónapok óta halott volt és csak a teste élt. Időközben Emmeline is meghal egy autóbalesetben. Ez így egy 100-150 oldalon keresztül volt leírva, de anniyra meghatóan, hogy végig bőgtem rajta. aztán az utolsó 30 oldalon jövünk rá mindenre, hogy hogy volt az az éjszaka, amikor Robbie meghalt, hogy hogy halt meg és ilyenek. Az a felyezet nem megható inkább iszonyatosan érdekes, az utolsó előtti oldala pedig megdöbbentő. Amikor elolvastam úgy éreztem, hogy WTF??? Ezt én nem értem aztán megláttam, hogy még van egy oldal, ami egy levél Hannahtól Gracenek és abból derül ki minden. Na és akkor jön az igazi sírás!!!
Általában az egészről:
Nem írom le, hogy mi történt az utolsó fejezetben, mert az elvenné a könyv varázsát, ha így nevezik. Annyi legyen elég, hogy a leggyönyörűbb, legmeghatóbb és a legérdekesebb könyv amit valaha olvastam.:')))))
MINDENKINEK AJÁNLOM!!!!!!!!!!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése